Nem kelek ébresztőre

Behúz az ágy de kimásznék már

Nem állok készen egy új hétfőre

Nem maradok több egy álomnál

Ott járok, hol nem voltam még

Várlak, hol az égszínkék

Felhőket szépen lassan fújom rád

Nem is szégyen ez a hazafutás

Csak is akkor hogyha nincsen hová

Hazaérni

Rázom magamról még

Magamról még

Le az út porát

Kelj fel, hogyha hallod a hangom melegét

Kelj fel, ha a szíved úgy ver mint az enyém

Kelj fel Meseszép!

Kelj fel meseszép!

Ha szavam elér

Már Láttam rég

Elfáradtál

Aztán Eltűntél

És többé nem voltál

Nincs te meg én

Te meg én

Te meg én

De Minden választ itthagysz magad után

Engem megrémiszt, de nem futok tovább

Kell egy hely ami vár

Ami tényleg enyém

Ahova hazarohanok