Nem vagyok hős a seregek élén

Sem szivárvány ott fenn az égen.

Vagy Puskás Öcsi a Wembley füvén,

Ahogy gólpasszt ível be éppen.

Nem én vagyok jó a minden rosszban,

És nem vagyok szélen a legjobb.

Nem állok mindig az első sorban,

De nem én leszek majd, az aki feldob

Hidd el végre, hogy az, ami van

Nem más, mint lázas álom.

S hogy a kétszer kettő az bizony négy,

Semmiképp nem öt, vagy három.

Nem vagyok csillag a lobogódon,

És nem vagyok pötty a bögrén.

Nem vagyok csavar itt a gépezetben

Hiába is nézel rám görbén.

Nem vagyok szent a templomok mélyén,

És még nem vagyok benne a Könyvben.

Nem nagyon fognak beszélni rólam,

Ha eltűnök szépen és csöndben.

Hidd el végre, hogy az, ami van

Nem más, mint lázas álom.

S hogy a kétszer kettő az bizony négy,

Semmiképp nem öt, vagy három.

És ha végül lezuhannál,

Én leszek majd az, aki elkap.

Teszek róla, csak előre nézz,

Hogy soha ne bántson többé a tegnap.