Odahaza engem a jó anyám mindig hazavár

Sötét utca, a gondolat engem újra hazavág

Nekem nem kellett a jó, inkább beugrottam a rosszba

Ó-ó, de nem álltam be a sorba

Kérsz, de nem adnak, lopnak, csalnak

Harcolnak, nem akarnak, mennek a falnak

Falat kaparnak, éjjel-nappal éhen halnak

Még sincs senki, megszólalok halkan

Ébren vagyok, megkeres a hajnal

Mindig bajba, beverem a csajnak

Van, aki zaklat

Jó lesz nekem, van, ami örökké valóság

Az égen a csillag ragyog

Magam vagyok

Te mindent hallottál

Akarom kétszer, de mindent ésszel

Ragozom minden szavamat

Tudom, hogy féltek, előre lépek

Tesi, itt túl nagy az akarat

Odahaza engem a jó anyám mindig hazavár

Sötét utca, a gondolat engem újra hazavág

Nekem nem kellett a jó, inkább beugrottam a rosszba

Ó-ó, de nem álltam be a sorba

Bárcsak úgy lenne

Ahogyan gondoltam még gyerek fejjel

Nem volt semmim, nem lát senki

A problémán nevettem

Felnőttem túl gyorsan, nézd meg

Most már mindent értek

Hú, de fura ez a világ

De engem a jó anyám hazavár

A világ...

A világ...

De fura lett a világ

A világ...

A világ...

De fura lett a világ

A világ...

A világ...

De fura lett a világ

Ó-ó-ó...

Odahaza engem a jó anyám mindig hazavár

Sötét utca, a gondolat engem újra hazavág

Nekem nem kellett a jó, inkább beugrottam a rosszba

Ó-ó, de nem álltam be a sorba