Pedig érzem hogy közeleg a vég Pedig érzem hogy közeleg a vég Ártatlanból lett gonosz Gondold át, és ezt szorozd Meg vagy százzal Ne bocsássad meg nekem elkövetett bűneimet Ha nem jön be a zene, én esküszöm Feketepiacon eladom a szerveimet! Magam gondolata meggyilkol Minden este egyre jobban érzem hogy feszít Tudom, hogy milyen amikor a második világából Egy darabot veszít az ember Már késő van, de tudom hogy zenét kell írjak Utca végéről ide hallom folyamat a régi énemért sírnak Senkinek se bírok beszélni semmiről Mert hülyének lennék nézve tényleg, Úgyhogy képtelen vagyok leírni Minden gondolatom egy jegyzetbe Hogy aztán dalszöveg legyen belőle Amit soha senki nem fog hallgatni De én tudom hogy beérik a munkám gyümölcse Nem fogom magamat vallatni! Pedig tehetném, lenne miért Boldogságomat már szeretném Nem is létezik hogy ez történjen Egyetlen kibaszott érzésért Néha jó, és néha nem tudjuk. Mit is követhettünk el Ezért kell figyelni a jelekre Hogy jelenünk ne következhessen be Szobám falaira írom szavaim Hogy emlékezzek mindenre Ha nem teszek érte, tényleg várhatnék Éveken át a békére Játszod a kőszivű ember lányát Közben meg wannabe player vagy Leállok ezzel, már kicsikét unom Hogy a legtöbb ember cserben hagy Megint érzem hogy közeleg a vég Megint érzem hogy közeleg a vég Ártatlanból lett gonosz Gondold át, és ezt szorozd Meg vagy százzal Ne bocsássad meg nekem elkövetett bűneimet Ha nem jön be a zene, én esküszöm Feketepiacon eladom a szerveimet!