Hányszor szerettünk meghalt réteken Föld és maradvány, mit emlékünk terem Itt már elég volt minden szenvedés Minden felejtés hányszor volt elég Alvó óceán elrejti a vágyaink Láncold még tovább szakíttatott láncaink Mélység alattunk, felszínt csak az álma bont Ne félj, hogy nem vagyunk Emlékszik ránk a hold Hányszor születtünk, feledtük képeken Sosem volt életünk, mit elnyelt félelem Itt már kivettünk minden kisszobát Lelkünk szétszakadt, de újra megtalált Alvó óceán elrejti a vágyaink Láncold még tovább szakíttatott láncaink Mélység alattunk, felszínt csak az álma bont Ne félj, hogy nem vagyunk Emlékszik ránk a hold